#eszterfeszt - otthon!

Kezdő sokként itt egy fotó a halloweeni buliról - elnézést :DDD

Múlt hétfőn még elmentünk Dorinával Emiliano szülinapjára, nagyon helyes kis bulit összevágtak ott, ahol a tandemek szoktak lenni. Volt kaja (PIZZA, MI MÁS), éjfélkor pezsgőbontás, óriáskoktél, minden, amit csak akartunk. :D Vittünk neki pálinkát ajándékba, olyan aranyos volt, teljesen meghatódott. Szóval jól éreztük magunkat, és Andrea megint hazahozott minket, annyira jófej, behalok.

Kedden karaoke est volt, a lányokkal előtte találkoztunk, és koktéloztunk egyet. Énekeltünk aztán végül mi is, az it's my life-ot, aztán mindenféle spanyol nótát, olaszt, vicces volt, a fiúk nem hagyták, hogy kimaradjunk a dologból. :D Nem szeretem alapból az ilyesmit, dehát itt még ennek is más a hangulata. Nagyon nagyon jó este volt, sokat beszélgettünk, és még többet nevettünk. Fabio beszélt Zsuval is a telefonomon, mert már beharangoztam, hogy jönnek! :D

Szerdán reggel eléggé halottak voltunk Fannival, de nem volt mese, menni kellett, mert a busz meg indult a reptérre, onnan pedig egészen Budapestig repültünk. Iszonyat fura érzés volt, de nagyon izgatottan vártam, már az utolsó tíz percet alig bírtam ülve kb, annyira vártam ezt a hetet.

Megérkeztem, buszoztam, metróztam és az albérletben is találtam magam. Jaj de fura volt, sokszor fogom ezt a szót használni, de annyira jó érzés volt, szavakba nehezen tudom önteni. Nem is realizáltam, mennyire hiányzott. Amíg amúgy itthon voltam, az esetek nagy százalékában nem találtam, amit kerestem, mert elfelejtettem, mit hova szoktam rakni. :D Iszonyat éhes voltam, mert nem sokat ettünk egész nap, de este jött is ZSU! És elmentünk együtt kajálni, majd vártuk a többieket nálam.

ÚJRA EGYÜTT A SATRAFATESTVÉREK <3

Az az öröm, amikor megláttuk egymást először a többiekkel, ahogyan a lépcsőházban az ajtó előtt vártam őket - na ezek azok a pillanatok, amiket semmi pénzért soha nem adnék senkinek. :) El is indult a szerda estével az #ESZTERFESZT!

Csütörtökön intéztem pár dolgot, takarítottam, Zsunál ebédeltem <3 És olyan jó volt szemtől szembe ülni és beszélgetni fontos dolgokról, és nem fészbukon, és nem szkájpon, hanem így, ahogy amúgy is szoktuk. :) Este a fröccsös laza estéből végül táncolósdi lett, és többen csatlakoztak hozzánk, mint vártuk, így pénteken elég álmosan indultam neki a pályaszocnak...

Pénteken és szombaton volt amúgy pályaszoc. Nagyon érdekes volt, és tetszett, hogy nagyon szakmai irányba vonult már el az egész, de iszonyat elfáradtam. Nem tűnhet amúgy annak, mert nagyon rondán lecsupaszítva ülünk reggel 9től délután 4-ig, de annyival többről szól. Sokat kaptam ettől a két naptól, és örülök, hogy részt kellett vennem, hogy részt vehettem.

Na, de erről ennyit, péntek este ismét rég nem látott ismerősökkel voltam - még Veszprémből ismerem őket is, és Rita már beszerezte az új IKEA plüssök egyikét, tudjátok, amiket gyerekrajzokból valósítottak meg, na hát ennyire aranyos dolgot rég fogtam a kezemben:

Utána még tovább is sikerült haladnom egy másik helyszínre - mert hát #eszterfeszt folytatódott ugyebár, és Balázzsal örömmel konstatáltuk, hogy az Andrássyn már kint vannak a karácsonyi fényeeek. :) Olyan jó volt így hazafele sétálni. Magamba szívtam a szmogos budapesti levegőt, néztem a fényeket éjjel a körúton, és csak mosolyogtam. 

Szombaton pályaszoc után este apáéknál voltam - kisöcsémet is jól meg tudtam ölelgetni. :) <3

Este még később megint találkoztunk páran, és annyira nevettünk, te jó ég, fájt a hasunk. A fiúk kitalálták, hogy ők "olaszul beszélnek" - azaz minden szó végére ó-t raknak, na most a kapaszkodónál már sírtam.

Vasárnap délelőtt hazavonatoztam Veszprémbe - anyukám már várt az állomáson. <3 Mindenféle finomságot főzött nekem, és akármennyire is jókat eszünk azért itt kint, anya és nagyi főztje nagyon nagyon hiányzott már. Nagyika "csak sütött egy keveset"....Nagynénéméknél is voltunk Herenden, jó volt őket is megölelgetni. :)

Vasárnap este úgy kidőltem, mint egy darab fa, a sok napos nemalvás és ámokfutás megtette a hatását. Istenem mennyire jó volt a saját szobámban aludni. :)))

Hétfőn meglátogattam Pacsmagocskát!!! Imiéknél lakik most Veszprémben, és olyan jó volt végre a kezembe fogni és agyonszeretgetni. Amúgy ma, azaz november 11-én négy éves a drágám, Isten éltesse még nagyon sokáig! <3 Este pedig egy nagyon kedves barátommal is tudtam még találkozni.

Kedden korán jöttem vissza Pestre, iskolai ügyeket még intézni. Anyukámtól megint nehéz volt elköszönni, de most jobban bírtam, mint először. Ő is tudta már, mennyire jó helyre jövök, meg már a saját szemével is látta... :) A suliban találkoztam a lányokkal is, és sose hittem volna, hogy egy átlagos suli-haza út ennyire jóleshet, végre megint velük. :D

Kedd este eljött az #eszterfeszt utolsó napja - ugye 7 napos volt a rendezvény. Lettünk sokan, koccintottunk, készült ez a remekmű, ami a magic névre hallgat, András keze által személyesen megkeverve:

Zsuzsitól és Gerdától pedig a lehető legeslegszuperebb ajándékot kaptam: saját karszalagot a saját fesztiválomra. :) Mindenkinek jutott, így mostmár tényleg hivatalosan fesztivállá minősítettük ezt a hetet, amit reményeim szerint ezentúl minden évben megtartunk, így, együtt, akárki, akárhol is legyen.

Bandi szereti nagyimat, aki a kiflit sütötte... :D

Ennek a képnek az a sztorija, hogy Zsuzsival már szerda este, amikor megérkeztem észrevettük a gangról, hogy az egyik földszinti lakás ajtaja mellett egy óriási plüssmaci ül. Gondoltuk majd beviszik, de kedden még mindig ott volt. Úgyhogy Bandival lefutottunk, hogy mi bizony szeretnénk ezzel a hősies mackóval egy képet. Ő Ted, akit nem akarnak beengedni valamiért a lakásba. :D

Szeretném megköszönni innen is, ezúton is mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az otthoni egy hetem ennyire mozgalmas, csodálatos, termékeny, aktív, hasznos, és emlékezetes legyen!

Minden percét imádtam, és ha hazamentem karácsonykor, folytatjuk. :) <3

KÖSZÖNÖM! #eszterfeszt2015, a legjobb fesztivál.

Szerdán keserédesen mentem a reptérre - tudtam, hogy jó lesz visszajönni, és annyi minden jó dolog vár még ránk, amíg itt vagyunk, de nagyon könnyű visszacsúszni az otthoni dolgokba, főleg, ha ilyen olajozott rendszer várja az embert...Hosszú volt az út, nagyon elfáradtunk Fannival, de Marco kijött elénk az állomásra és kocsival elhozott minket. :) 

Holnap vacsoraparti lesz, és Andreát is elbúcsúztatjuk, összeállítottunk neki egy kis meglepetés csomagot...15 főre főzünk, szurkoljon mindenki, izgalmas lesz. :D

És most újra itt ülök, a foggiai szobámban, még eltelve az otthoni eseményektől, a sok drága embertől, akiktől kapom ezt a sok szeretetet és energiát, hogy tovább pörögjek folyamatosan... :)

Ti vagytok a legjobbak, IMÁDÁS! <3