Hú, le vagyok maradva. Szóval szóval. :D Történnek ám nagyon a dolgok. És közben már november lett...
A múlt hétfői Tandemen kb. két percet töltöttem a helyen bent, amíg Tommal vettünk koktélt, és végig kint beszélgettünk. Nagyon nagyon jó volt, még Fanni öccse is jött, és a fiúk annyira aranyosak voltak, egyből lepacsiztak vele, meg dumáltak. Sokat nevettünk, aztán előkerült egy filctoll, és elkezdtük aláírogatni egymás kezeit, meg rajzolgatni, kaptam nyulat, meg Andrea-aláírást, meg Vincenzo-aláírást, meg telefonszámot. :DDD Én is írogattam és rajzolgattam, természetesen. Hány évesek is vagyunk? Mindenki húsz fölött, semmi gáz. :D
egyem meg őket, ellopták a telefonom. <3
Kedden mentem este befizetni a hétvégi programokat, összefutottam Tamcsival, és vele jól elnevetgéltük az időt, aztán még Andreával is beszéltem, szóval jó sokáig elhúzódott a dolog. De olyan aranyos volt, hazahozott kocsival. Beszélgettünk a terveiről, meg hogy mi lesz, hogyha most elmegy, (komolyan emiatt konstans depresszió uralkodik rajtunk) és jaj. Nagyon fog hiányozni tényleg. Ritkaság az ilyen egyenes, segítőkész és jó ember. :) Love u Andrea<3
Szerdán bementünk Dorinával órára, hát, csak nem ott volt, ahova ki volt írva, és annyian voltak, hogy a földön ültünk konkrétan. De nagyon nagyon sok mindent ééértettem (!!!), az elején megint megvolt az enyhe pánikrohamom, de aztán lenyugtattam magam röpke hét kötőjel tizenhárom perc alatt, és utána már egész jól ment.
Óra után beugrottam Lurkóékhoz, és együtt mentünk kék hajfestéket nézni, hogy meglegyen az egyen-kék-hajtincsünk. Sétáltunk egyet a városban, mert még nem votl nyitva az a bolt, ahol akartunk - szieszta, bicsiz - , aztán sikeresen bejutottunk, és találtunk egy csodaszép kék színezőt. Mondjuk a pasas mondta, hogy le kéne szívatni a hajunkat, hogy pont ilyen színe legyen, dehát kérlek, aranyom, nem vagyunk mi olyan helyzetben, hogy emiatt hajszívatást intézzünk, oké, itt a blokk, viszlát, köszi!
A nagy sietségben, amíg rajtam teszteltük, nem ovlastuk el rendesen a leírást - pedig MAGYARUL IS RAJTA VAN - besírtam. Szóval nedves hajra kellett volna, enyém meg csontszáraz volt, de este, mikor szkájpoltam, a kamerában nagyon látszott, szóval elég vicces.
Aztán este boroztunk Fannival és anyukájával, az is nagyon jó volt. :)
Csütörtökön elmentünk kirándulni Monte San'Angeloba. Kinéztük Lurkóval a buszt, és elég korán indult, de az út is hosszú volt. Reggel benéztem az időt, és szakadó esőben elindultam az oldskoolomban, na most mire Lurkóékhoz odaértem, már tocsogtam a vízben, sebaj, kalandra fel, senki nem ideges, csak haladjunk a buszpálya felé. Jött velünk Barbara, aki Lurkóékkal lakik, ő lengyel, és a férje. Szóval odaértünk, bárban megvettük a jegyet, jött a busz, és majdnem két órát mentünk. Az a vicc, hogy km-re nincs messze, viszont olyan szerpentíneken mentünk, hogy komolyan riszpekt a sofőröknek, ilyen hajtűkanyarokat, hát nem semmi... Felmentünk egééészen egy hatalmas hegy tetejére, annyira gyönyörű volt a kilátás, hogy az hihetetlen. Csoda helyek vannak itt, tényleg...<3
ez a buszról készült, telós kép, de még így is gyönyörű
Esett az eső, mikor ott is leszálltunk, de már nem volt vészes, csak kissé ugye fáztunk még a reggeli meg-illetve beázás miatt. Megnéztük azt a templomot, ami egy barlangban van. IGEN, ez nem vicc, ez létezik, konkrétan egy barlang a templom, gyönyörű oltár is van, én még ilyenről nem is hallottam, de valami csodaszép volt. Körbenéztünk még volt egy hely külön a gyónásra és imádkozásra, ott is az egyik fal egy barlangfal volt, aköré építették a többit. Volt egy múzeum is, de oda nem mentünk be, viszont csupa ilyen ijesztő rajzok és fstmények votlak a falon, különböző halálesetekről, meg szentek is oda voltak téve a képre, ennek még utána kell járnom, hogy ez mi, mert a hideg rázott tőle, tényleg.
Aztán megnéztünk egy másik templomot még, ami az egyik legrégebbi, éppen restauráltak, és nagyon nagyon sötét egy épület volt. Kezdett kitisztulni az ég, de annyira jól nézett ki fentről a tenger ezekkel az óriási ködfelhőkkel, hogy fú. Imádtam. Kissé kihalt volt a város, de hétköznap délelőtt lévén ez nem is csoda, na meg az idő is elég pocsék volt - de még így is egy kis csoda volt.
Beültünk egy cukrászdaserűségbe, ahol nagyon aranyos sütik voltak, már a halloweenre készültek, és ittunk egy jó meleg italt. Hát ilyen finom forrócsokit nem nagyon ittam még 22 éves pályafutásom alatt, az is biztos.
Visszafele hamarabb jöttünk, mint terveztük, mert így is aggódtunk a tüdőgyulladás miatt, és át kellett szállnunk Manfredoniában.
Este mentünk Fanninak és Dorinának is megcsinálni a kék csíkot - nekik még jobban is látszik, mint nekünk Lurkóval. Szóval nagy hajfestés parti volt. :)
Pénteken elmentünk az Ipercoopba, jelmez és kiegészítő vadászat címszó alatt. Találtunk is jó dolgokat, így eldőlt, hogy az original illy kávé ötletem leváltódik - és boszorkány leszek. Lett is egy boszisapim, mindhárom eurót megérte, amit ráköltöttem. Néhány sminkcuccot sikerült még beszerezni, és végül is elégedetten gyalogoltunk haza.
Este szkájpoltunk hárman Krisztával <3 az nagyon jó volt, miután ettünk isteni császármorzsát házilekvárral. Újra ovisnak éreztem magam. :3
Fanni anyukája hozott ilyen tök jó műanyag pezsispoharakat, amiket össze lehet rakni, és azokat felavattuk egy finom fehér habzóborral.
Szombaton Ricsmó segített rendezni az ájfonomat, aztán szkájpszessön volt, nagyon undorítóan nyomom a hunglisht, igen, tudom, bocsánat, de nehéz vele leállni.
Este nekiálltunk készülődni, ment a nagy sminkelősdi, és végül éjfél körül indultunk el, mert a főtérről partibuszok vittek minket a helyre.
Nagyon jól néztünk ki, sokan beöltöztek, sminkeltek félelmetesre, és mire odaértünk, már veszett nagy volt a tömeg. Open bar volt, szóval a pult előtt konkrétan verekedés volt a piáért, nagyon durván sokáig kellett sorban állni és 10000 fok volt. Ott eléggé elment a kedvünk az egésztől, de aztán sikeresen túléltük a hadműveletet. Kint összefutottunk a srácokkal, aztán együtt buliztunk tovább. Volt jó pár indokolatlan röhögőgörcsünk. :D De így összesen leszámítva ezeket a pultos malőröket, tényleg jó buli volt, és volt már reggel fél 6, mire hazaértünk.
velünk volt Fanni barija is, Zoli (Tamcsi szerint ZOJKA :D)
Ja igen, ez a Marco :DD
reggel hat - illene aludni
Vasárnap, a hagyomány szerint, borfesztivál! Orsarába mentünk, két busszal, este hatkor indultunk. Jó sok idő volt, míg odaértünk, mert kétszer is megállítottak minket. Nem értettük pontosan, miről van szó, de a buszsofőrrel fizettetni akartak valamit, ő meg nem hagyta magát, és vitatkoztak fél óráig. :D Nagyon kemény csávó volt. :DDD
ezt a bort a buszon ittuk, Fanniék hozták, és isteni jó volt, ilyet lát valaki, vegye meg!
Eléggé hűvös volt, lévén, hegyen voltunk, de nagyon hangulatos volt az egész. Megbeszéltük, hol, mikor tali, és nekivágtunk. Ilyen kirakodóvásár féleség volt, csak kajával meg innivalóval. A helyiek is tüzeket raktak az utakon (nem, nem viccelek) és otts sütögettek. Annyira édesek voltak, volt egy bácsi, aki így sütött, és a nyényike várta a garázsban, a traktor előtt ülve a megterített asztalnál. :D Végem volt. Iszonyat mukik voltak. Aztán bekerültünk egy ilyen belső udvarra, persze csak összefutottunk mindig ismerősökkel, és koncert volt. Vettünk mi is bort is, meg ettünk is, beszélgettünk is, barátkoztunk is, körbenéztünk, de aztán csak ott lyukadtunk ki megint.
Hát gyerekek. Ezt így leírni is nehéz, mert ezt át kell élni, tényleg, amilyen hangulat volt ott, az hihetetlen volt. Először a tűz körül kezdtünk el táncolni, aztán átmentünk a "színpad" elé, és ott táncoltunk tovább, meg énekeltünk, nagyon nagyon jó volt. Volt egy idős fazon, aki két idősebb nőcivel volt, azok úgy nyomták, mi elszégyelltük magunkat. :D
Szóval valami hihetetlen nagy bulihangulat kerekedett, és ittuk a bort, és táncoltunk, és nevettünk, és égtek a nagy tüzek, és látszott a lehelletünk, olyan hideg volt, de a végén már a kabátot is levettük, mert olyan melegünk volt, és arra gondoltam, hogy ezt mekkora kár lett volna kihagyni. És milyen szerencsések vagyunk, mert ez olyan este, amit biztosan még az unokáinknak is mesélni fogunk. :D
A téren, ahol volt a megbeszélt találkozó, éppen koncert volt, természetesen. :D Iszonyat tömeg, de belevetettük magunkat még a többiekkel egy körre, aztán már kissé mindenki leeresztett, mert fél12-kor volt már mindez.
Éjfélkor indult a busz vissza, és olyan negyed-fél2 fele már itthon voltunk. Persze egyből ment a mézestea meg a cévitamin, mert eléggé beparáztunk, hogy úgy járunk, mint a fél erasmusos társaság - majdnem mindenki beteg. :D
Gyújtottam gyertyát a drága szeretteimért, mert az idei temetőlátogatásból otthon sajnos kimaradtam. De nem felejtettem el őket, nem is fogom soha. <3
Ééés most hétfő van ismét - tandem csak holnap lesz, mert ez a hétvége kissé durvára sikeredett ugyebár - és várom, hogy lejárjon a mosógép és teregethessek. Na meg enni is illene valamit. És most látom, hogy Emiliano meghívott ma este a szülinapjára, szóval nincs mese, ma is esemény van! :D
Szerdán repülök haza, egy hétre. Péntek-szombaton pályaszoc van, de amúgy szabadprogram! :D Megyek haza Vp-be is, nagyon jó lesz. :))) MÁR MINDJÁRT! <3
Igyekszem nem megint ennyi napot kihagyni, otthonról is közvetítek. :3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése