Szóval pénteken visszajött Dorina, és Csenge, Fanni barátnője is vele egy géppel érkezett. Nem mertünk nagyon dorbézolni, mivel szombaton fél 6-kor kellett felkelnünk...
Persze a "hétkorelindulunk,akárittlesztek,akárnem"-ből lett egy 7:28-as indulás, de sebaj. Két busszal indultunk, először Pompeibe. Eleinte nagyon csendben volt mindenki, mert hát iszonyat korán volt, és próbáltunk aludni is, erre Silvio elkezdett képeket csinálni az alvó emberekről. Ovisok néha :)
Kb. 2-2ésfél óra volt az út Pompeibe. Elmondták a buszon is, hogy semmihez nem szabad nyúlni, mert letartóztatnak érte.
Ez az elkerített rész a Világörökség része, és nagyon vigyáznak rá, most is voltak részek, amik le voltak zárva karbantartás miatt. A Kr.u. 79-ben a kitörő Vezúv által elpusztult várost 6 méteres hamu alól ásták ki - voltak tájékoztatók mindenfele, ahol a munkálatokról lehetett olvasni, és egy óriási térképet is kapott mindenki induláskor. Hatalmas maga ez a körbekerített rész, nem is tudtuk sajnos végignézni az egészet, ez legalább egy bő fél napos program. Volt egy időszakos kiállítás is, ahol halottak voltak kiállítva, ahogyan megtalálták őket. Elég bizarr volt, de nagyon érdekes.
Két óránk volt körbejárni az egészet, aztán persze a spanyolok miatt ismét késéssel indultunk - másfél órával... SEMMI GÁZ.
Amúgy iszonyat furcsa volt belegondolni, hogy mekkora hamuréteg volt ott, ahol mi sétáltunk - hogy mennyi élet volt ebben a helyben, mielőtt elárasztotta a láva. Voltak olyan helyek, ahol a helyszínen talált növényi magok alapján megállapították, milyen fák voltak ott - és újraültették. :) A szőlőültetvényeket is. Pontosan ugyanolyan szőlő nő ott, mint mielőtt az egész hely kihalt volna kb. Néhol elkaptunk egy-egy angol nyelvű idegenvezetést, és pl. láttunk egy menzaszerűséget is, nagyon mókás volt. Voltak templomok, gazdag emberek házai, bordély, színház, kicsi, nagy, különböző stadionféleségek, gyógyfürdő... minden.
ismét kiélhettem magam fotózásilag - imááádom
Szóval Pompei után egy rövid buszút volt Nápolyig - és hát őszintén szólva, én nem erre számítottam. Óriási ez a város, és mi csak egy kis részét láttuk, az tény, de hihetetlen szemetes, piszkos, és igénytelen, azok alapján, amerre mi jártunk. Láttunk szép helyeket is, persze, csodaszép templomokat, és kastélyt, de úgy összességében nagyon lepukkant egy hely.
Tamarával elvesztünk kicsit a bazilika után, mikor kijöttünk a templomból, nem láttunk sehol senkit, siettünk tovább, és megállítottunk egy fazont, hogy légyszi, mondd meg, hol van az a hely, amit a Silvio most üldött whatsapp-on (megosztotta a helyzetét, nagyon praktikus egy alkalmazás). Angolul beszélt, ő is turista volt, de odanyújtotta a telefonját, hogy mondjuk ki a hely nevét - Tamara belemondta, és lám, útvonalat tervezett egy térképen. Csak néztünk, hogy mi a franc. :D De aztán sikeresen megtaláltuk a többieket, miután táncoltunk egy kicsit az utcazenészekre.
Volt kicsit több szabadidőnk itt, miután a Nápolyos ESN tagok körbevezettek kicsit minket - volt egy spanyol nyelvű és egy angol nyelvű csoport, ezért hálásak voltunk - úgyhogy rászabadultunk a kisutcákra, ahol a szuvenírek tömkelege várt minket. Ami kicsit ijesztő volt, az a karácsonyi boltok sokasága - egy szál pólóban vásárolhattunk október közepén kisjézustól elkezdve betlehemen át, angyalokig mindent. Karácsonyfadíszeket, giccses akármiket, amit akartál. Voltak kint karácsonyfák is. Oda is szóltam a lányoknak, nézzétek azt a fát - és Valerio elkezdte ismételgetni, hogy "asztafat" :D Elmagyaráztam neki, hogy ez igazából "fa" magában, de a tárgyraggal "fát". A dómnál megkérdezte, hogy mondjuk, hogy templom, és hogy "nézd azt a templom". Annyira nevettem, nagyon aranyos volt, mondtam neki, hogy "azt a templomot". Totál kiakadt, hogy nekünk mennyire nehéz a nyelvünk. :D Néha rájön ez a magyartanulhatnék, és olyankor igazán fura dolgokat tud kérdezni. De a tárgyrag után feladta, szerintem egy darabig nem is fog kérdezősködni. :D
Szóval volt némi szuvenírvásárlás, és beültünk egy kis étterembe pizzázni olasz módra.
Fél 9-kor volt a főtéren találkozó, és viszonylag időben el is tudtunk haza indulni. Mentünk már egy jó ideje, amikor valami pukkanást hallottam, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Egyszer csak félrehúzódott a busz az autópályán, és elkezdett füst áradni hátulról. Iszonyat büdös volt, és a hátul ülők elkezdtek előrefele nyomulni, kicsit mindenki pánikba esett, nem is csoda, de a középső ajtó nem nyílt. A tűzjelző már sípolt, és a füst is egyre nagyobb lett, de sikerült mindenkinek leszállnia rendben. A sofőr egyből fogta a poroltót és eloltotta a dolgot - a légkondi kigyulladt. Álltunk ott a leállósávban, este 10-kor kb az autópályán - átrakosgattak minket a korlát túloldalára, hogy ne legyen baja senkinek. Utána visszaszállítattak minket, persze sokan nem akartak, de muszáj volt - és elmentünk egy közeli benzinkútig. Odaértek a rendőrök is, papírmunka, javítás, anyámkínja, vagy 45 percet ott üldögéltünk. Elég hideg volt, és késő, de a közhangulat nem volt rossz. A másik busz is bevárt minket rendesen.
Persze, nem is mi lettünk volna, ha nem azon a buszon ülünk, amelyik kigyullad... Elmúlt már fél 1 is, mire Foggiába értünk. Dorinával hazajöttünk, mert ő se volt valami jól, én pedig iszonyat fáradt voltam és fáztam, mert bealudtam hazafele a buszon. Silvio utánunk küldött egy lányt, hogy velünk jöjjön haza, mert közel lakik hozzánk. Azt hiszem Tunéziából jött, bár nem értettem teljesen, de azt se tudta, hol van Magyarország. PhD hallgató amúgy, de ő még úgytudta, hogy Csehszlovákia van... Nokomment. Kissé elszomorodtam, hogy ilyen manapság lehetséges.
Vasárnap muszakát gyártottunk, nagyon finom lett, most pedig szakad az eső, vagy lehet, már nem, de olyan villámlás-dörgés volt megint délután, hogy borzalmas. Ablakremegtetős. Ma este tandem, valami játékeste, viszont a torkom nem az igazi, próbáljuk magunkat kúrálni mézesteával, pálinkával, vitaminnal, mindennel.
Zsutól kaptam egy nagyon édes képet, miszerint a 32. napon is így várja, hogy visszaérjek:
<3
Pedig még elég sok nap, hogy visszatérjek; de holnapután jön anyukám!
valaki pedig vegyen nekem egy ilyet - KÖSZIKE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése