hétvége

Nos a csütörtöki nap igazán nem volt produktív részünkről, mondjuk az idő is borzalmas volt, dörgés, villámlás, eső, meg minden, amit csak akarsz. Nagyon durva, mert a nyílászáróink nos, hogy is mondjam. Nem ebből az évszázadból valóak, szóval ha dörög az ég, vagy nagyon fúj a szél, mozgatja kicsit az erkélyajtókat, és elég ijesztő hangja van. :D Na sebaj, majd megszokjuk.

Pénteken Dorina és Fanni elmentek olaszra, azt mondták, már egész jó volt, nyelvóra jellegű, az előzőhöz képest. :D Mi másik Dorinával a C, azaz a haladó csoportra pályázunk, de annak még nincs meg az időpontja. Szieszta időben megnéztem a Félelem és reszketés Las Vegasban-t, és kumtam egy kicsit, nem tudom amúgy, mi van velem, de sokkal fáradékonyabb vagyok, mint alapjáraton. Na mindegy is, kicsit nehéz átváltani erre a mediterrán, meg olasz lifestyle-ra, de igyekszünk.

Később este írtam Silviónak, hogy láttam a szervezeti facebook oldalon, hogy a rádióban voltak, és grat, meg minden, ja, meg hogy "este tali" (:D), erre visszaírt, ja nem, bocs, nem írt, JÖTTEK A HANGÜZENETEK, hogy amúgy én is benne leszek a rádióban (ezt így, mert nincs ellentmondás kérem), mert megbeszélték a rádiósokkal, hogy küldenek pár Erasmusos diákot, hogy beszéljenek arról, hogy mit tanulnak, hogy szeretnek-e itt lenni, meg ilyesmik. Hát kíváncsi leszek én erre...

Átjöttek Lauráék, mert nekik az internetes muksók nem voltak jófejek, mint a miénk, és volt valami baj az egyeztetéssel, szóval nekik még nincs internetto. :(

10 után nem sokkal elindultunk ismét az éjszakába körbenézni. A bartender már megismer minket, és tudja, mit szoktunk kérni a Smallestben, ez mondjuk elég vicces. Találkoztunk sok mindenkivel, és Marcoék azt mondták, hogy mi magyarok tudunk a legjobban angolul az egész társaságban. Ez mondjuk meglepett, és tök jól esett, főleg amikor azt mondta, hogy főleg én. Mondtam, hogy ez azért lehet, mert olasz helyett is már az angol jön, annyira bent van otthon is a mindennapjainkban, hogy így nem nehéz szinten tartani. Erre átváltott olaszra, hogy oooké, akkor mostantól az lesz. Oh, mondom nem. :D Átmentünk a másik helyre, ahol a sangria buli volt szerdán, de nem volt valami jó, szóval visszamentünk. Ott még előtte beszélgettem velük erről az egészről, mármint arról, hogy mennyivel másképp élnek, mint mi otthon, Magyarországon. Mi mindig sietünk, kapkodunk, csak megyünk előre, és közben elfelejtünk elég gyakran élni. Na, ők nem ilyenek, és ez tök jó. Lehet ezért olyan sokkoló, mikor mindegyikről kiderül, hány éves, és legalább 2-3 évet letagadhatnak már így huszonévesen is. Egyiküknek sincs gondránc a homlokán, de szerintem nem is lesz. Szóval mondtam nekik, milyen jó ez, meg ez a mentalitás, bár bevallottam, hogy pont ezért, mert én 22 éve nem ebben élek, néha picit idegesítő. Mármint hogy mindent ilyen könnyen vesznek, nincsenek igazán határidők, minden olyan körülbelülre van megmondva, és néha halál jó ez a lazaság, de nekem nehéz átállnom. De próbálkozom. Azt mondták, még a végén annyira átállok, hogy én fogom ezzel az otthoniakat idegesíteni. Hát, lehet. :D

Silvióval és Fabioval megosztottam terveim, miszerint szeretnék beépülni a maffiába - először nevettek, aztán észrevették, hogy komolyan gondolom. Eléggé ködösen fogalmaztak erről az egészről amúgy, nem tudom, majd még beszélgetek velük erről, mert tényleg érdekel, hogy hogy lehet itt jelen ez az egész, és ez is úgy működik-e, mint a filmekben. Hátha tudnak valamit, csak még nem osztották meg velem. Hááátha.

Nagyon sokan voltak amúgy, lévén péntek este, így megint elég későn sikerült hazaérnünk - de Silvio jófej volt, mert hazahozott minket. Vidám hangulatú út volt, énekeltünk közösen. A lányokkal itthon még kajáltunk egyet - megvolt az első közös éjjeli kajálásunk is. :D

Szombaton a Dorinák vettek polipot! Bizony ám, és megsütöttük. Először elég ijesztő volt, de aztán hozzászoktam a látványhoz. Finom krumplis körettel készítettük el, és inkább ilyen késői ebéd-kora vacsora lett belőle. Mostunk is, olyan vicces, én mindig olyan mosógépet szerettem volna otthonra is, hogy elölnyithatós legyen, és lehessen látni, ahogyan forognak a ruhák. :D ITT OLYAN VAN! Szárítónk is van már, mert ez az erkélyre teregetősdi, hogy csak úgy lobogjanak random a ruhák, kissé túl olasz nekünk. 

Dorinának levágtuk a haját Fannival - na, nem kell megijedni, semmi nagy fodrászkodás, csak a végéből egy kicsit. Hm, nem is volt olyan kicsi, talán 10 centit sikerült levágni, de egész jól megoldottuk.
Szkájpoltam egyet este anyukámmal ismét, és már ő is rámszólt, hogy ne szenvedjek annyira, brutál fáradt voltam, nem tudom miért. :DDD

Fél 10-kor átjöttek Lauráék, mivel ugye tegnap este volt az első hatalmas Erasmusos össznépi parti. Boroztunk, beszélgettünk, vacsoráztunk, aztán elindultunk a klubhoz közeli térre.

Természetesen a megbeszélt időpontban nem voltak ott sokan. :D Meglepő. Aztán kezdtünk egyre többen lenni, a végére már az egész teret megtöltöttük. Látni kellett volna az olasz srácok fejét, ahogyan kipróbálták a pálinkát. Andrea és Fabio még mindig simán bírta, de Tom pl. bevallotta, hogy ez neki valami borzalmas. :D

Nagyon sok emberrel sikerült beszélni, mármint olyanokkal is, akiket eddig nem ismertem. Beszélgettünk pl. spanyol lányokkal, akik tudnak hála a jó égnek angolul. Tegnap érkeztek román lányok is. Aztán Marioval is, aki szintén a "főnökség" tagja, nagyon kedves volt meg készséges, nem tudom, honnan szednek ennyi kedves embert. :D És ő volt az első, aki megjegyezte, hogy furán nagyok a szemeim. Fél 2 is elmúlt már, mire sikerült elindulni kisebb csoportokban, annyian voltunk, hogy nehéz volt megindítani a tömeget. Segítettem kicsit összepakolni, hogy ne hagyjunk szemetet magunk után, olyan aranyosan megköszönték, meg hogy hálásak érte. Ők hálásak, ugyan, mondtam nekik én vagyok inkább. :D Nagyon nagy tömeg volt a helyen, és a belépőhöz kaptunk világítós karkötőt, meg egy jegyet, amivel egy italt lehetett kérni. Elég jól elbuliztunk amúgy majdnem reggelig. Nagyon aranyosak voltak a srácok, mindenkit végigtáncoltattak. :)) 

Volt egy kis "galiba" is, de tényleg semmiség - Silvionak oda kellett mennie az ajtóhoz, mert olyanok akartak bejönni, akiket kirúgtak korábban az ESN-ből a viselkedésük miatt. De nem is értem, hogy van képük amúgy ezek után idejönni, mindenesetre nagyon mulatságos volt, teljesen nyugodtan, pókerarccal közölte velük a Silvio, hogy "nem fogtok bejönni, az ESN-be se akartam, hogy benne legyetek, ide se jöttök be, menjetek el innen egészen nyugodtan". Azért láttam rajta, hogy kicsit felidegesítette a dolog, szóval utána mondtam neki, most már jó lesz, ha élvezni próbálja a bulit, amit összehozott nekünk, és amiért hálásak vagyunk. Úgyhogy lesz szíves jólérezni magát. Aranyosan megköszönte. :)

Marco és Vincenzo nagyon kedvesek voltak és hazahoztak minket kocsival, úgyhogy sikeresen mindenki bedőlhetett az ágyába.

Mára, azaz vasárnapra fogalmam sincs mi a terv, talán a lányok akartak kaktuszvirág levest csinálni, de szerintem egyéb produktivitás ma nem nagyon várható. Az otthoni dolgokkal fogok szerintem én is max. foglalkozni, bár ja, az nem ártana, mert elég sok....na, nem is idegesítem magam ezzel.... :D 

Juan mindig felmászik mindenféle veszélyes helyekre, hogy ilyen csoportképeket készíthessen. Spanyol. Csak ennyit mondok. :D Ott vagyunk mi is, bizony ám. :)

Le mie mamme! <3